Karácsony Gergelynek állítólag nem a kereszttel van baja – de ez csak üres duma

Ha nincs vele baja, akkor miért most megy a rikácsolás, vagy ha most megy, miért nem ment akkor is rögtön, amikor kereszteket rongáltak Budapesten? Vizvári Soma írása.

Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője és Beer Miklós nyugalmazott püspök a Klubrádiónak adott interjút.
„Mindennek megvan a maga helye, és súlyos hiba, ha valamit nem a rendeltetése szerint használnak” – fogalmazott Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője a Klubrádió Reggeli gyors keddi adásában. A kereszt felvételét szerinte a „szeretet áldozatának” szimbólumaként kell értelmezni. „Eredeti értelmében ez azt jelenti, hogy a mester – a Krisztust követő ember – vállalja a szeretetből fakadó áldozatot az emberekért, és magára veszi mások terhét. Ez az igazi megváltó szerep.
Sajnos azt tapasztalom, hogy a kormányunk nemhogy nem vesz keresztet a vállára, hanem inkább kereszteket rak másokra – irgalmatlan módon” – mondta Iványi.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha nincs vele baja, akkor miért most megy a rikácsolás, vagy ha most megy, miért nem ment akkor is rögtön, amikor kereszteket rongáltak Budapesten? Vizvári Soma írása.
Kitért arra is, hogy a MET intézményeinek bezárása értelmetlen és igazságtalan büntetés. „Sem politikai, sem szakmai, sem emberi érvek nem szóltak emellett. Ez számunkra olyan kereszt, amit nekünk kell cipelnünk – és ennek tragikus következményei is lettek: volt olyan gyermekünk, aki emiatt felakasztotta magát” – tette hozzá.
A beszélgetés másik résztvevője, Beer Miklós nyugalmazott váci püspök így reagált: „Megdöbbentem a hírre. Már egy éve hallottunk arról, hogy ilyen terv létezik, de meg voltam győződve róla, hogy azóta elvetették”.
Beer hozzátette: nem érti, mi szükség volt a keresztállításra például a Szent Gellért szobor mellett, amely már önmagában is erős jelkép.
„Én is csatlakozom Iványi Gábor testvérem gondolataihoz. Ha valóban jól értjük Isten üzenetét, amit Jézus Krisztuson keresztül kaptunk, akkor annak lényege nem a külsőségekben megélt vallásosság. Nem a hitünk látványos fitogtatása a fontos, hanem az, hogy az értékrendünk, a magatartásunk tükrözze a hitünket” – hangsúlyozta Beer. „Jézus is arra tanított, hogy ne az utcasarkon állva mutogassuk, mennyire vallásosak vagyunk, hanem menjünk be szobánk rejtekébe, és ott imádkozzunk. A jelképekkel óvatosan kell bánni – és ne felejtsük el, hogy a tolerancia azt is jelenti, hogy tekintettel vagyunk más gondolkodású embertársaink érzékenységére” – fűzte hozzá Beer Miklós
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán